2007. július 12., csütörtök

Ronchesvalles

Párizs olyan, mint egy nagy test, amiben az emberek pici sejtekként teszik a dolgukat. Furcsa érzés, nincs önállóság, csak mozgás. Szép hely mindazonáltal, felmentem a Sacre Coeur-höz.
Egyébként, én már tudom, hogy Amerikában nem maradtak amerikaiak, mert mind Párizsban van. Tényleg.

Első nap nekirohantam a hegynek. 1-re Orisonnál voltam. Persze hiba volt. Ha nem érted meg saját ritmusodat, ha nem ismered meg azt az utat, amin jársz, akkor nem stimmel semmi. Én is fáradt voltam (no azért nem annyira).
A mai nap egészen más volt. Csendes, felhős. Fenséges. 12-re Ronchesvallesbe értem, de milyen úton! Csoda!
A Pireneusok csodásak, fenségesek. Ha a Camino az élet, akkor a Pireneusok a szülőcsatorna, és ez igaz is. Nem lehet csak úgy átrohanni rajta. Izzadni kell, lihegni, fújtatni, sokszor keményen küzdeni, bokáig taposni a sár-ban (eredetileg sar-ban, most jo az ekezet hianya :)). A hegyek olyanok, mint hatalmas figyelmeztetések, "nem te vagy minden központja", te egy ember vagy itt. Eleinte visz a lelkesedés, aztán meg a lábad, aztán meg visz az út, és akkor hirtelen kiderül, hogy a hegyek csak azért szóltak rád, mert több akartál lenni náluk, ahelyett, hogy pont annyi tiszteletet adtál volna nekik, mint ők neked. De, ha ezt megtanuljuk, akkor hirtelen minden megváltozik. Csendes lesz, szép.
Nem esett az eső, sőt felhők úsztak körülöttem, mintha minden kő, lejtő egy nagy, lassú mozgásban lett volna.

Jótanács mindenkinek, aki meg akar gyógyulni valamiből: figyeld magad, pl. a lélegzetedet (hiszen arra mindig képes vagy, míg élsz). Figyeld a tested azon részeit, amik jól működnek, és ha ez sikerül, ha elhiszed, hogy a többi, a beteg rész is képes minderre, vagy képes volt egykor, akkor a lemaradt, lemerevedett, szerencsétlen ismét élni kezd, mozogni, mint a felhők, mint a tüdőd, mint a lábad. Nincs mese. Ha hiszel a tüdődben, higgyél más testrészedben is, és az meghálálja azt. Hagyd hogy mozogjon az is, kiemelkedjen a merevségből.

A hegyek okosak, megtanítanak lélegezni, és így az egész test is újat tanul, a mozgást, az egyensúlyt.

Minden jó!
Ne higgyétek el, ha más mást mond, mert nem igaz, míg ti el nem hiszitek.

Nagyon sokat gondolok rátok!
Puszi hamar:
L